A baleseti fogsérülés szabadidős tevékenység, sportolás közben, esés, vagy baleset miatt történik. Bár leggyakrabban gyermekek és fiatalok szenvednek ilyen eredetű sérülést, minden korosztály érintett. A sérülés fokának megfelelően (pl. letört fogzománc, eltört foggyökér, elmozdult, kiütött fog) alakul a kezelés. Az ilyen típusú sérülések egy része megelőzhető.

Baleseti fogsérülés típusai

A fogak baleseti (valamely trauma hatására bekövetkező) sérüléseit két csoportba soroljuk: törések és kimozdulások (luxáció).

Fogtörések

Fogtöréseknél a kategorizálás aszerint történik, hogy a fog melyik részét érinti a törés.

• Fogkorona törés: egy darab letörik a fogzománcból és/vagy a dentinből, de a fogbél sok esetben nem érintett. Ha a letört fogdarab megvan, az bizonyos esetekben sikeresen visszaragasztható, ami az esztétikailag legelőnyösebb megoldás. Egyéb esetekben fogkorona, fogászati héjak vagy egyéb megoldások útján történhet a fog helyreállítása.
• Korona-gyökér törés
• Gyökér törése: a fogbél mindig érintett, de ha időben történik a kezelés, akkor lehet, hogy a fog nem hal el, és nincs szükség gyökérkezelésre.

Kimozdulásos fogsérülések

Ilyen típusú fogsérüléseknél a fog kilazul, esetleg részlegesen vagy teljesen kimozdul a helyéről. Részleges elmozdulásnál a fog kijjebb jöhet a csontból, beljebb mehet a csontba, valamilyen irányba eldőlhet vagy a fog elmozdulhat. Legtöbb esetben (ha a fog beljebb megy a csontba, akkor általában nem) a kezelés folyamata az, hogy a fogat finoman visszahelyezik az eredeti pozíciójába, és a mellette lévő fogakhoz rögzítik sínezéssel.

Kiütött, kitört fog visszahelyezése

Ha a fog teljesen kimozdul a helyéről, akkor – az alábbiakat figyelembe véve – még megvan a lehetősége annak, hogy a fog a csontba visszahelyezhető, és maradandó károsodás nem éri. A legfontosabb tényező az, hogy a fog mennyi időt van a csonton kívül. Ha a fog 30 – 60 percet van szájon kívül, vagy maximum néhány órát megfelelő oldatban, akkor a fog visszahelyezési esélye meglehetősen jó.

Fontos, hogy a fog koronai részét szabad csak megfogni, a fogat nedves közegbe kell helyezni (a majdnem minden háztartásban elérhető tej megfelelő erre a célra), és rögtön szakemberhez kell fordulni. A fogorvos a fogat a visszahelyezést követően a mellette lévő fogakhoz rögzíti sínezéssel.

A töréssel és a kimozdulással járó baleseti fogsérülések esetében is fontos, hogy a páciens visszamenjen ellenőrző fogászati kezelésre: például ellenőrizni kell, hogy nem hal-e el a fog, nincs-e foggyökér felszívódás.

Mely fogakat érintik leggyakrabban a baleseti fogsérülések?

Leginkább a metszőfogak érintettek, azon belül is a felső metszőfogak, azon belül pedig a felső nagymetszők. Egy kutatás szerint a felső nagymetszők sérülései teszik ki a baleseti fogsérülések kb. 80 – 85% – át.

Mely életkorban történik leggyakrabban baleseti fogsérülés?

Bár bármely életkorban sérülhetnek a fogak, leggyakrabban 8 – 13 éves korban fordulnak elő ilyen típusú sérülések.

A baleseti fogsérülés kockázati tényezői

• Fogazati tényezők: metszőfog előreharapás (a felső metszőfogak nagyon előre állnak); illetve szájlégzés, nem megfelelő ajakzáródás esetén (az ajkak nincsenek zárt állapotban, amik csökkenteni tudnák a fogakat érő ütés erejét)
• Bizonyos sportok, tevékenységek

A baleseti fogsérülés megelőzése

Bár a baleseti fogsérülés számos mindennapos tevékenység során is bekövetkezhet (pl. csúszós úton esés), a kockázati tényezők ismeretében kialakítható egy megelőzési stratégia.

• Ha a fogazat kockázati tényezők, akkor fogszabályozással csökkenthető a fogsérülés esélye.
• Bizonyos sportoknál sportfogvédő sín viselése ajánlott.