Ebben a cikkben arról írunk közérthetően, hogy miért van szükség fogszabályozásra, milyen gyakori a fogszabályozási elváltozás, mekkora az igény a fogszabályozó kezelés iránt, mik a fogszabályozás előnyei, milyen kockázatok vannak a fogszabályozásnál és milyen tényezők befolyásolják a kezelés hatékonyságát.

Mi az a fogszabályozás?

A fogszabályozás a fogászatnak az a területe, amely a fogazat és a harapás fejlődésével, illetve a fogszabályozási rendellenességek (harapási, fogakat érintő, állcsontokat érintő) diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik.

Milyen fogszabályozási rendellenességek vannak, mi az a harapási eltérés?

Harapási eltérésről akkor beszélünk, ha a fogak érintkezése nem ideális. Például: túlságosan előre álló fogak; a felső fogsor nem fedi az alsót; a felső fogsor túl sokat fed az alsóból. Ezen felül léteznek a fogakat érintő fogszabályozási rendellenességek (pl. egy fog nem tör elő), illetve az állcsontokat érintő rendellenességek (pl. aszimmetria, előrehelyeződött alsó állcsont). Sokaknak volt vagy van harapási eltérése, fogakat vagy állcsontokat érintő rendellenessége, azonban nézzük meg egy kicsit, hogy a konkrét számok mit mutatnak.

A fogszabályozási rendellenességek gyakorisága

A kérdés nehezen vizsgálható több ok miatt is. Itt most egy tényezőt említünk csak. Nevezetesen, hogy definiáljuk a harapási eltérést vagy tágabb értelemben a fogszabályozási rendellenességet? A fenti, harapási eltérés szándékosan nem túl precíz meghatározása pont erre a definiálási nehézségre próbál meg rámutatni. Vannak persze fekete-fehér esetek, amikor az eltérés nagyon látványos, mindenki által észlelhető. Más esetek viszont nagyobb fejtörést okoznak a fogszabályozó orvosnak, és sokszor egy fogazat az egyik diagnosztikai rendszer szerint már kezelést igényel, míg egy másik rendszer szerint a kezelés opcionális vagy egyenesen nem ajánlott. Azért fontos a mérhetőséggel kapcsolatos nehézségeket leszögezni, hogy érthetővé váljon, miért mutatnak sokszor nagyon más számokat az egyes kutatások.

Azért, hogy a nagyságrendet érzékeljük, példának vegyünk egy 2003-as kutatást az Egyesült Királyságból. A kutatásban 12 éves gyermekeket vizsgáltak, akiknek a 8%-a állt a kutatás időpontjában fogszabályozó kezelés alatt, míg a becslések szerint összesen a hasonló koruk gyermekek 45%-ánál szükséges fogszabályozó kezelés. A lakosság ma már szerencsére hosszabb ideig tartja meg a fogait, és a felnőttkori fogszabályozás is egyre inkább elfogadottá vált. Ez a két tényező tovább növeli azoknak a számát, akiknél lehetőségként felmerül a fogszabályozás.

Igény a fogszabályozó kezelésre

A fogszabályozó kezelés iránti igény sajnos nem azonos a fogszabályozó kezelés szükségességével. Az igény sokkal kisebb a fogszabályozásra, mint ahány embernek szüksége lenne rá. Nem ritka, hogy valakit már egy apróbb esztétikai elváltozás is zavar, míg mások együtt tudnak élni fogszabályozási szempontból súlyosnak tekinthető elváltozásokkal is. Az egyéni különbségek mellett viszont pozitívan értékelendő az a trend, hogy egyre többen érdeklődnek a fogszabályozó kezelés iránt.

Szükség van-e fogszabályozó kezelésre?

Minden lehetséges fogszabályozó kezelés előtt mérlegelni kell a várható eredményt és a kockázatokat.

A fogszabályozás előnyei

• Jobb funkcionalitás (pl. általános fogászati státusz javulása, jobb rágás, állkapocsízületi fájdalom megszűnése)
• Jobb esztétikai hatás
• Pszichológiai előnyök (pl. nagyobb magabiztosság, jobb önértékelés)
• A kezelés elmaradása esetén negatív következmények lehetnek: ha a páciens nem vesz részt fogszabályozó kezelésen, akkor lehet, hogy olyan fogászati állapotromlás, sérülés következik be, amely fogszabályozással megelőzhető lett volna. Egy példa: a nagyon előre álló fogak sérülésének a veszélye jóval magasabb, mint ideális dőlésszögű fogaknál.

A fogszabályozás hátrányai

A fogszabályozás hátrányait / kockázatait két csoportba soroljuk:

• A kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt: a kezelés nem eredményezi a páciens fogazatának romlását, viszont idő- és pénzráfordítással jár.
• Általános fogászati státusz romlása

A fogszabályozás fogászati kockázatai

• Nő a fogszuvasodás kockázata. A kockázat csökkenthető, ha a páciens odafigyel a megfelelő szájhigiéniára, táplálkozásra.
• Részleges gyökérfelszívódás: a gyökérből egy kis rész felszívódhat. Általánosságban egy 2 éves hagyományos kezelés során kb. 1 mm (klinikailag nem számottevő) szívódik fel a fog gyökeréből. A konkrét szám páciensenként eltér.
• Fogágybetegség kockázata nő. Jó szájhigiéniával a kockázat csökkenthető.
• A fog idege sérülhet: ha a fog gyökerét túl gyorsan mozgatják, a fog vérellátása romlik, ami a fog idegének sérülését és a fog elhalását okozhatja.

A fogszabályozás hatékonysága

A fogszabályozás hatékonysága függ:

• A kezelést végző fogszabályozó orvos tapasztalatától. A tapasztalatot két szinten lehet értelmezni. Egyfelől a kezelőorvos fontos, hogy jó átfogó képpel rendelkezzen a fogszabályozás egészét illetően. Másrészt a konkrét, kezeléshez használt készülékkel való tapasztalat elengedhetetlen.
• A páciens motivációjától. A legjobban megtervezett és kivitelezett kezelés is lehet eredménytelen, ha a páciens motivációja nem megfelelő.
• Attól, hogy a tervezett fogmozgatások reálisak-e.
• Attól, hogy az ideális állapot hosszú távon fenntartható-e: a fogak van, hogy részlegesen vagy teljesen visszarendeződnek. Olyan kezelést nincs értelme végezni, ahol nagy valószínűséggel a kezelés végeztével a fogak eredeti állapotukba vándorolnak majd vissza.