A fogszabályozó kezelés egyik lehetséges módja a láthatatlan fogszabályozás. Az átlátszó sínekkel történő fogszabályozás egyre népszerűbb. Azonban mint minden egyéb kezelésnek, a láthatatlan fogszabályozásnak is vannak előnyei és hátrányai. Az elmúlt időszak számos újításának köszönhetően a láthatatlan fogszabályozással már jóval több fogszabályozási elváltozást lehet orvosolni, mint néhány éve.
Vannak azonban olyan elváltozások, ahol a páciens érdekében nem javasolt a láthatatlan sínes fogszabályozás. A nem javasolt alatt két dolgot értünk. Egyrészt azt, hogy még hosszú kezeléssel sem valószínű, hogy a kitűzött célt el lehessen érni a készülékkel. Másrészt azt, hogy van olyan alternatív kezelés (pl. rögzített fogszabályozós kezelés, vagy hybrid kezelés, ahol több készüléket alkalmaznak a kezelés alatt), amely rövidebb idő alatt, a páciens köztes igényeit jobban figyelembe véve segít a fogszabályozási eltérés korrigálásában.
Láthatatlan sín és a fogmozgatás kiszámíthatósága
A láthatatlan sín bizonyos irányú fogmozgatásokra jobban alkalmas, mint másokra: bizonyos fogmozgatások jobban kiszámíthatóak, mások meg kevésbé. Ha jól kiszámítható fogmozgatásokkal kezelhető a fogszabályozási eltérés, könnyebb átlátszó sínes kezelést tervezni. Ennek az egyik oka az, hogy ha egy fogmozgatás rosszul kiszámítható, akkor a valós fogmozgás jó eséllyel el fog térni a tervezett fogmozgástól. Ez az eltérés a sínek számával arányosan nő. Főszabályként tehát elmondható, hogy a láthatatlan fogszabályozás ott kecsegtet leginkább sikerrel, ahol kiszámítható fogmozgatások elégségesek a korrigálni kívánt eltérés kezeléséhez.
Milyen fogszabályozási eltérés korrigálható a láthatatlan sínnel?
Az alábbi lista nem tartalmaz minden lehetséges eltérést, illetve nincs garancia arra, hogy a láthatatan sínes kezelés – akár könnyebb eseteknél is – mindig sikeres lesz. Egy konkrét esetben mindig a szakorvos kompetenciája annak eldöntése, hogy a páciensnél indokolt-e a láthatatlan sínes kezelés.
Láthatatlan sínnel általában könnyebben kezelhető harapási eltérések, fogmozgatások
• Torlódás (enyhe vagy közepes mértékű)
• Rések a fogak között (enyhe vagy közepes mértékű)
• Középvonal kis mértékben el van tolódva
• Átlagosnál valamivel nagyobb overjet (overjet azt mutatja, hogy összeharapásnál a felső metszőfogak éle milyen távolságban van az alsó metszőfogaktól)
• Átlagosnál vamaivel nagyobb mélyharapás (a mélyharapás azt mutatja, hogy a felső metszőfogak összeharapásnál mennyit takarnak az alsókból)
• Kisebb mértékű oldalirányú fogmozgatások, fogak döntése, tengely körüli forgatása
Láthatatlan sínnel általában nehezebben kezelhető harapási eltérések, fogmozgatások
• Jelentős mértékű torlódás, rések
• Ideális nagy mértékben eltérő középvonal
• Jelentős mélyharapás
• Keresztharapás (felső fog(ak) az alsó(k)hoz viszonyítva nyelv felől harap)
• Nyitottharapás (az alsó és felső fogak összeharapásnál nem érintkeznek)
• Jelentős mértékű tengely körüli forgatás, döntés, vízszintes irányú elmozdítás
• Extrudálás (a fog kijjebb emelése a csontból)
• Intrudálás (a fog bejjebb nyomása a csontba)
A kezelés általában nem javasolt az alábbi esetekben:
• komplex, kiszámíthatatlan fogmozgatásokat igénylő eltéréseknél
• olyan fogak mozgatásánál, amelyeknek rövid a koronai része
• olyan fogíven, ahol több fog hiányzik
• olyan pácienseknél, akiknek a 7-es fogai még nem törtek elő
• olyan páciensnél, akinek rossz a szájhigiéniája
• olyan páciensnél, akinek fogágybetegsége van
• olyan páciensnél, akinek fogpótlása, implantátuma van
• olyan páciensnél, aki erősen csikorgatja a fogait
Összefoglalva:
A láthatatlan fogszabályozás annak lehet egy jó opció, akinek:
• maradó fogai vannak, általános fogászati állapota, szájhigiéniája jó
• enyhe vagy közepes mértékű harapási eltérése van
• fontos, hogy a kezelés is esztétikus készülékkel történjen
• megfelelő a motivációja