Fogelszíneződés

A fogak elszíneződése – különösen ha a frontfogak érintettek – egy olyan esztétikai probléma, amely sok pácienst ösztönöz arra, hogy felkeressék a fogorvosi rendelőt. Az esztétikai probléma megoldása történhet az elszíneződött fog letakarásával (pl. fogászati héj vagy fogkorona segítségével), illetve fogfehérítéssel (amely lehet belső vagy külső). A fogfehérítés általában egy konzervatívabb, olcsóbb és egyszerűbb megoldás. Ahhoz viszont, hogy el lehessen dönteni, hogy melyik kezelés indokolt, és milyen valószínűséggel lesz sikeres a kezelés, a fogelszíneződés okát fel kell tárni.

 

A fogelszíneződés okai

A fog elszíneződését az elszíneződést kiváltó ok alapján csoportosítjuk. A fogelszíneződés lehet külső vagy belső. A külső (pl. dohányzás okozta) fogelszíneződés a fog külső felszínét érinti. Belső fogelszíneződésnél a fog szöveteibe (a dentin-be és a fogzománcba) színanyagok épülnek be.

 

Külső fogelszíneződés

A külső fogelszíneződésért általában a táplálkozással kapcsolatos szokások (pl. bor, tea, kávé, csokoládé rendszeres fogyasztása), életvezetési szokások (pl. dohányzás) vagy szájhigiéniával összefüggő tényezők (pl. lepedék a fog felszínén) a felelősek. Az elszíneződés színét tekintve lehet barna, fekete, zöld vagy akár narancssárga is. Dohányosoknál az elszíneződött fogak általában sötétbarnák vagy feketék, az elszíneződés a fog fognyaki részétől kiindulva a fog harmadát vagy akár felét is érintheti.

Dohányzás okozta elszíneződés az alsó fogakon

 

Belső fogelszíneződés

A belső fogelszíneződéseket további alcsoportokra lehet bontani különböző szempontok szerint. Ebben a cikkben aszerint kategorizáljuk a belső elszíneződéseket, hogy fogelőtörés előtti vagy fogelőtörés utáni tényező felelős-e az elszíneződött fogért.

Fogelőtörés előtti elszíneződés

  • Fluorosis (foltos fogzománc): a fog feljődés alatti túlzott fluoridbevitel hatására jön létre. A zománc felszíne egyenetlen, eleinte fehér, később barna folt keletkezik a fogon.
  • Tetraciklines elváltozás: a tetraciklin egy antibiotikum, amely beépül a zománcba és a dentin-be, és elszíneződést hoz létre. A fogak sávos elszíneződése jellemző, mindkét fogíven több fog is érintett. Az elszíneződött fogak lehetnek sárgák, barnák vagy akár sötétszürkék is.
  • Hypoplasia, hypokalcifikáció: mindkét esetben a fogzománc nem megfelelő képződése miatt alakul ki a fogak elszíneződése.

Fogelőtörés utáni elszíneződés

  • Fogbélelhalás (pulp necrosis): A fogbél szövetének elhalása során melléktermékek képződnek, amelyek a környező dentin-be beépülnek, ez okozza az elszíneződést. A fog elszíneződésének a mértéke függ az elhalás óta eltelt időtől: minél hosszabb ideje elhalt a fog, annál nagyobb fokú az elszíneződés.
  • Fogat ért trauma: ebben az esetben a fogakat ellátó véredények sérülnek, a keletkezett melléktermékek szennyezik a környező dentin-t. A fog elszíneződése vörösesbarna. Ha a fogbélszövet nem hal el a trauma következtében, a fogelszíneződés legtöbbször magától rendeződik
Fogat ért trauma következtében kialakult elszíneződés a felső nagymetsző fogakon

 

 

 

 

 

  • Kalcifikus metamorphosis: kiterjedt dentinképződés (meszesedés) a fogbélben, amely sok esetben akkor alakul ki, amikor a fogat trauma érte, és a fogbélszövet nem halt el. A fog folyamatosan veszít az áttetszőségéből és sárgás, sárgásbarna színű lesz.
  • Életkor: az idő előrehaladtával a fogzománc elvékonyodik, megváltozik tehát a dentin és a fogzománc aránya. Mivel a két szövet optikai tulajdonságai mások, a két szövet arányának változása a fog kinézetét is megváltoztatja.
Időskorban kialakult elszíneződés
Időskorban kialakult elszíneződés

 

 

 

 

  • Fogászati kezelés miatti elszíneződés okai: a fogbél szövetének egy részét nem távolítják el gyökérkezelésnél; gyökértöméshez használt anyagok, gyógyszerek nem teljes eltávolítása; fogzománcon áttűnő fémcsap; kompozittömés széleinek a kialakítása nem megfelelő; amalgámtömés miatti elszíneződés.

Leave a Reply