Orthodontics

A szabálytalanul álló fogakat és a rossz harapást sok esetben korrigálni lehet fogszabályozással. A fogszabályozás leggyakrabban rögzített fogszabályozóval történik, de léteznek egyéb alternatívák is. Először áttekintjük a harapási problémákat, utána rátérünk a fogszabályozás menetére és a fogszabályozó készülékek típusaira. Végül pedig a gyermekkori és a felnőttkori fogszabályozással zárunk.

Fogszabályozási rendellenességek

Tooth rendellenesség (vagy eltérés) érintheti az egyes fogat, a harapást és az állcsontokat. A teljesség igénye nélkül mindegyikre mondunk egy példát. Az egyes fogat érintő probléma például a retineált fog. Akkor beszélünk retineált fogról, ha a kifejlődött fog nem tőr elő az állcsontból, bár nincs az előtörésnek látható akadálya. Harapási eltérés például a mélyharapás. Ebben az esetben a felső fogak túl sokat fednek az alsó fogakból. Az állcsontokat érintő rendellenesség például, ha az alsó állkapocs túl elöl van.

A harapási rendellenességek két problémát okoznak: esztétikait és funkcionálisat. A páciens lehet, hogy nem tud tökéletesen harapni, rágni vagy beszélni a fogszabályozási rendellenesség miatt. Ezenkívül a fogzománc könnyebben sérülhet, a nehezen tisztítható területeken pedig könnyebben alakul ki fogszuvasodás és fogkő.

Fogszabályozás menete

A fogszabályozó kezelésnek három része van: előkészítő fázis, kezelés és retenció.

Az előkészítő fázisban a fogszabályozó fogorvos röntgeneket, lenyomatot készít a páciens fogazatáról, és átbeszéli a pácienssel a célokat és a lehetőségeket. A kezelés aktív része az, amikor a páciens hordja a fogszabályozó készüléket. A harmadik, retenciós szakasz célja pedig az aktív kezeléssel elért eredmény megtartása.

Fogszabályozó készülékek

Rögzített fogszabályozó

A fogszabályozás leggyakrabban rögzített fogszabályozó készülékkel történik. A kezelés alatt a fogorvos folyamatosan állítja a fogszabályozót. Ez az úgynevezett aktiválás. Általában havonta körülbelül egyszer van rá szükség. A fogszabályozó főbb elemei a bracketek (tappancsok), az ív, valamint egyéb fém és gumi kiegészítők. Két típusa elterjedt: fém fogszabályozó és porcelán (esztétikus) fogszabályozó. Mindkét típusnak van előnye és hátránya.

Láthatatlan fogszabályozó

A rögzített fogszabályozón kívül létezik láthatatlan sínes fogszabályozás is. Másképp szokták műanyag sínes vagy átlátszó sínes fogszabályozásnak is hívni. A megközelítés lényege, hogy a fogorvos a fogazatról egy lenyomatot készít. A digitalizált lenyomat alapján a kezelés menetét ezután számítógépes program segítségével megtervezik. A páciens fogait több, átlátszó sín segítségével mozgatják a megfelelő pozícióba. A szükséges sínek száma attól függ, hogy mekkora az eltérés a kezdeti és a kívánt állapot között. Az átlátszó síneket majdnem egész nap viselni kell, és kéthetente lép tovább a páciens a következő sínre. Bár az elmúlt években sokat fejlődött a technika, sok elváltozást nem lehet átlátszó sínekkel kezelni.

Kivehető fogszabályozó

A harmadik opció a kivehető fogszabályozó készülék. Több típusa létezik, legtöbbször gyermekek fogszabályozásakor találkozunk vele. Akárcsak a láthatatlan fogszabályozásnál, a kivehető fogszabályozóval sem lehet bizonyos eltéréseket kezelni.

Retenciós készülékek

Tooth retenciós vagy helyben tartó készülék szerepe, hogy a fogak az ideális pozíciójukban maradjanak a kezelés aktív része után is. Két típus jellemző. Az első típus az, amikor a fogorvos egy fém drótot ragaszt a fogak belső oldalára. A másik pedig az, amikor egy kivehető készüléket kap a páciens. A kivehető készülék gyakran egy műanyag sín, ami nem engedi a fogakat egymáshoz képest elmozdulni.

Gyermek fogszabályozás

Érdemes a gyermekeket már fiatalon elvinni a fogorvoshoz. Előnyt jelenthet, ha a gyermek fogszabályozását korán el lehet kezdeni, mert esetleg könnyebben lehet még bizonyos rendelleneségeket korrigálni, amíg a gyermek növekszik. Legtöbbször 9 és 14 éves kor között kezdik el a gyermekek fogszabályozását. A kezeléshez használt készülék típusa függ a problémától, a kezelési igényektől és a kívánt eredménytől.  

Felnőtt fogszabályozás

Napjainkban egyre gyakoribb a felnőttkori fogszabályozás. Leggyakrabban azok keresik fel ilyen céllal a fogorvosi rendelőt, akik vagy nem vettek részt fogszabályozó kezelésen gyerekként, vagy már felnőttkorukban alakult ki fogszabályozási rendellenességük. Tipikus példa erre, amikor a bölcsességfog előtörése miatt arrébb tolódik néhány fog, vagy amikor foghiány miatt változik meg a fogak helyzete vagy állása. Felnőttkori fogszabályozással nagyon szép eredmény érhető el.