A fogszuvasodás (caries) egy folyamat, melynek során a fogzománcból, illetve a dentin-ből (a dentin a fogzománc és a fogbél között található) ásványi anyagok oldódnak ki. A caries jelölheti még a fogszuvasodás folyamata által létrehozott sérülést is, azaz a szuvas, lyukas részt a fogban.

Fogszuvasodás folyamata

A fog felszínére tapadt élelmiszer maradékok magukhoz vonzzák a szájban található baktériumokat, és együttesen egy vékony hártyát (ún. lepedéket vagy plakkot) képeznek a fogon. A lepedékképződés ott a legjellemzőbb, ahol a lepedék nehezen eltávolítható. Ilyen hely például a fog és az íny találkozása, a fogak barázdái vagy a tömések széle.

A lepedékben lévő baktériumok cukorból gyenge savakat hoznak létre. (A fogszuvasodás szempontjából a legkárosabb cukrok a glükóz és a szacharóz, míg a fraktóz és a laktóz nem károsak. A zsírok és fehérjék bomlása során nem keletkeznek savak, így azok a fogszuvasodás kialakulása szempontjából nem jelentősek.)

Ezek a savak hozzávetőleg 20 percen át fejtenek ki oldó hatást: ez alatt az idő alatt a fogzománcból egy szabad szemmel nem látható rész kioldódik. (A 20 perces periódust követően a nyál semlegesíti a savakat, és az oldási folyamat megáll.)

Ezt követően a nyálban található ásványi anyagok elkezdik visszaállítani a fogzománcot. Minden alkalommal, amikor cukrot fogyasztunk, kioldódik valamennyi a fogzománcból, ami aztán visszaépül. Azért van jelentősége annak, hogy milyen gyakran fogyasztunk cukrokat, mert gyakori fogyasztás esetén kevesebb ideje van a nyálban lévő ásványi anyagoknak regenerálni a fogzománcot.

Ha az ásványi anyagok kioldódása a fogzománcból nagyobb mértékű, mint a visszaépülésük, akkor előbb-utóbb a fogzománcból elfogy egy rész. A fogzománcban nincsenek idegek, így a páciens ebben a fázisban nem érez fájdalmat. A szuvasság előbb-utóbb viszont eléri a dentin-t, végül pedig a fogbélt, ahol már jellemző az akár erős fájdalom is.

Fogszuvasodás kockázatát növelő tényezők

A fogszuvasodás nagyon sok embert érint, gyermekkorban illetve felnőttkorban egyaránt gyakori. Bizonyos biológiai és életvitellel összefüggő tényezők növelik a fogszuvasodás kockázatát.

• Biológiai tényezők: nem elegendő nyáltermelés; a nyál összetétele nem megfelelő; genetikai tényezők; ínyvisszahúzódás; bizonyos baktériumok nagy számban vannak jelen a szájban.
• Életvezetéssel összefüggő tényezők: rossz szájhigiénia, rossz táplálkozási szokások (pl. finomított cukrok, étkezések közti nassolás).

Megelőzése

Mint fentebb említettük, a fogszuvasodáshoz szükség van cukrokra, illetve a lepedékben található baktériumokra, a fogzománcból pedig savak oldanak ki ásványi anyagokat. A megelőzés éppen ezért három irányban lehetséges.

• Étrend megváltoztatása: kevesebb finomított cukrot tartalmazó étel és ital fogyasztása, nagyobb időközönként. Így kevesebb sav keletkezik, ritkábban oldódnak ki ásványi anyagok a fogzománcból, és több idő marad a fogzománc visszaépülésére.
• Lepedék eltávolítása: megfelelő szájhigiénia, nehezen elérhető helyek tisztítása fontos. Ha kevesebb a lepedék, kevesebb lesz a baktérium, így kisebb lesz a savképződés. A gyermekeknél gyakran alkalmazott barázdazárás (hátsó fogak felszínén lévő apró mélyedések feltöltése egy speciális anyaggal) is azt a célt szolgálja, hogy kevesebb ételmaradék és baktérium tudjon megragadni a fogak barázdáiban.
• A fog savval szembeni ellenállásának növelése fluoridot tartalmazó termékek használatával, amelyek erősítik a fogzománcot.

Kezelése

A fogszuvasodást legjobb megelőzni. Ha a megelőzés nem jár sikerrel, akkor a fog károsodásának mértékétől függően van szükség kezelésre. Ha a fogszuvasodás nem éri el az idegeket tartalmazó fogbélt, megoldást jelenthet a fogtömés. Ha a fogbél is érintett, akkor gyökérkezelés vagy fogeltávolítás is szükséges lehet.