Fogcsikorgatás

Fogcsikorgatás alatt azt értjük, amikor valaki ébren vagy alvó állapotban, öntudatlanul csikorgatja a fogait. Az alvás közbeni fogcsikorgatást sokan alvásfüggő mozgászavarnak tekintik. Azoknál, akik csikorgatják a fogaikat, gyakrabban fordul elő horkolás és alvási apnoe is.

A kis mértékű fogcsikorgatás nem feltétlenül igényel kezelést. Néhány esetben azonban olyan mérvű is lehet, hogy állkapocsízületi panaszok, fejfájás is kialakulhatnak, illetve a fogak sérülhetnek. Mivel sok esetben a páciens nem is tudja, hogy alvás közben csikorgatja a fogait, fontos áttekinteni a lehetséges jeleket és tüneteket.

 

A fogcsikorgatás jelei, tünetei lehetnek:

  • Lehet olyan hangos, hogy a közelben alvók felébrednek rá.
  • A fogfelszín kopása
  • Fogfájás, megnövekedett fogérzékenység (például azért, mert a fogzománc megkopott, és az alatta lévő dentin szabaddá vált.)
  • Állkapocsízületi problémák, fáradt rágóizmok
  • Fájdalom a nyak és az arc területén
  • Fejfájás
  • Szájüregi sebek

 

A fogcsikorgatás okai

Az okai nem teljesen ismertek, valószínűleg fizikai, pszichológiai és genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

 

A fogcsikorgatás kockázati tényezői 

Bár az okai nem teljesen ismertek, bizonyos tényezők növelik a fogcsikorgatás kialakulásának valószínűségét.

  • Stressz, szorongás, idegesség
  • Életkor: kisgyerekek esetében viszonylag gyakori, azonban legtöbb esetben a gyermek felnőttkorára kinövi.
  • Személyiségtípus
  • Bizonyos gyógyszerek szedése: ritkán előfordulhat bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként (pl. bizonyos antidepresszánsok)
  • A családban más is csikorgatja a fogait
  • Egyéb betegségek, például Parkinson-kór, demencia, epilepszia vagy alvási apnoe esetén gyakrabban fordul elő fogcsikorgatás.

 

Miért probléma?

Súlyos esetben az alábbi panaszokat okozhatja:

  • A fogak, fogművek sérülhetnek
  • Erős fej-, állkapocsízületi vagy nyakfájdalom
  • Állkapocsízületi problémák (pl. kattogó állkapocs)

 

Kezelése

A legtöbb gyermek a fogcsikorgatást kezelés nélkül kinövi, felnőttek esetében sincs sok esetben szükség kezelésre.  Ha a fogcsikorgatás súlyos, és a páciensnek panaszokat okoz, az alábbi fogászati kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. Ezek a kezelések nem feltétlenül szüntetik meg a fogcsikorgatást, csak annak a káros hatásait előzik meg, vagy állítják helyre a sérült fogakat.

  • Éjszakai harapásemelő sín viselése (másik nevén: fogcsikorgatás elleni sín): célja, hogy a két fogsor ne érintkezzen közvetlenül, ezáltal a fogak ne csiszolják le egymást a gyakori, erős súrlódás miatt.
  • Ha a fogak olyan mértékben sérültek, hogy a páciensnek fájdalmat vagy rágási nehézséget okoznak, fogkorona vagy a fog egyéb módon történő felépítése lehet indokolt. Ha a fogcsikorgatás továbbra is fennáll, harapásemelő sín viselése lehet indokolt a fogak helyreállítása után, hogy se a szemben lévő fogak, se a fogmű ne sérüljön.

Vélemény, hozzászólás?