Felnőttkori fogszabályozás

A felnőttkori fogszabályozás iránt egyre nagyobb az igény. Felnőttként két célból jellemző a fogszabályozó kezelés. Egyrészt a cél lehet hasonló, mint a gyermekkorban végzett kezeléseknél: esztétikai vagy funkcionális problémák orvosolása. A másik típus az, amikor a fogszabályozó kezelés egy átfogó fogászati kezelés része, és az a célja, hogy megkönnyítsen más fogászati beavatkozásokat (pl. helyteremtés implantátum beültetéséhez). Míg az első kategória – mint gyermekkorban is – általában az egész fogazatot érinti, addig a második, más kezeléseket megkönnyítő célú kezelés általában a fogazatnak csak egy részét. Tekintsük át, hogy mitől más a fogszabályozás felnőttkorban, mint gyermekkorban.

 

A felnőttkori fogszabályozás sajátosságai

  • Növekedés hiánya: Bár a növekedés kis mértékben felnőttkorban is folytatódik, a növekedés nagy része a serdülőkor végére már lezajlik. Ez azt jelenti, hogy a növekedést nem lehet felhasználni a felnőttkori fogszabályozás során. (Emlékeztetőül: a serdülőkori növekedés időszakában alkalmazott funkciós készülékek részben a növekedést kihasználva tudják a két állcsont egymáshoz való viszonyát megváltoztatni.) A növekedés hiányának az a következménye, hogy az állcsontot érintő rendellenességekkel felnőttkorban két dolog tehető. Az egyik opció az, hogy a páciens elfogadja az állcsontot érintő rendellenességet. A másik opció pedig az állcsontok viszonyának műtéti úton való megváltoztatása. Növekedés nélkül a mélyharapás kezelése is nehézségekbe ütközhet. A mélyharapás kezelése legtöbbször a moláris (nagyőrlő) fogak extrudálásával (csontból kijjebb húzása) érhető el. Felnőtteknél az extrudált moláris fogak retenciója nehéz, az ilyen típusú kezelés után a fogak hajlamosak a visszarendeződésre. A mélyharapás a metszőfogak intrudálásával is kezelhető, felnőtteknél viszont ez egy nehezen kivitelezhető fogmozgatás.

 

  • Fogágybetegségek, a fogágy, csontszövet, rostok állapota: Felnőtteknél gyakori a fogágybetegség, illetve a fog körüli szövetek átépülési, regenerálódási képessége is rosszabb. Egyrészt fogszabályozó kezelés előtt az aktív fogágybetegséget, fogínygyulladást kezelni kell. Másrészt a megváltozott csontállomány és a meggyengült szövetek miatt a fogak máshogy reagálnak a fogmozgatásra, mint gyermekeknél. Felnőttkorban ezért a fogak mozgatását lassabban és kisebb erőkkel kell végezni, mint fiatal pácienseknél. Ha túl nagy erőkkel történik a fogak mozgatása, előfordulhat például a foggyökér felszívódása vagy csontfelszívódás.

 

  • Hiányzó vagy sokat kezelt fogak: A hiányzó fogak melletti fogak elvándorolhatnak, a kihúzott fog irányába eldőlhetnek, illetve a hiányzó foggal eredetileg összeharapó, szemben lévő fog kijjebb jöhet a csontból. A hiányzó fog helyén a csontszint keskenyebb és alacsonyabb, ez tovább nehezíti a fogszabályozást. Az erősen kezelt fogak (pl. fogtömésekkel, koronákkal) azért jelenthetnek problémát, mert pl. a rögzített fogszabályozásnál használt bracket-ek ragasztás nehézkes, mert a kezelt fog felszíne más (pl. porcelán korona), mint a fog eredeti zománca.

 

  • Motiváció: a felnőttkorban végzett fogszabályozásnál a pácienst sokszor nagyon jó motiváció jellemzi. A szervezetet érintő, a fogszabályozás esélyeit rontó változások hatása sokszor megfelelő motivációval, együttműködéssel ellensúlyozható.

 

  • Esztétikai igények: Felnőttkorban végzett fogszabályozó kezeléseknél az esztétikai igények kiemelten fontosak. Az esztétikus porcelán rögzített fogszabályozó és a láthatatlan sínes fogszabályozás népszerű alternatívák.

 

Más fogászati kezeléseket elősegítő fogszabályozó kezelések célja lehet

  • Helyteremtés, résnyitás: implantátum behelyezéséhez, fogpótláshoz.
  • Pillérként szolgáló fogak tengelyének a korrekciója: fog elvesztését követően a fog melletti fogak a keletkezett rés irányába eldőlhetnek. A dőlő fogak korrekcióját követően a fogat megfelelő irányból éri a terhelés, és jobban készíthető rá tartós fogpótlás.
  • Foghúzás utáni, egyéb rések zárása: a fogpótlás pillérfogának elmozdítása kedvezőbb helyzetet teremthet egy rögzített fogpótláshoz.
  • Foghiány miatt extrudálódott szemközti fogak intrudálása.
  • Impaktált fog fogívbe állítása, hogy az pillérfogként felhasználható legyen.
  • Sérült koronai részű fog extrudálása: ezáltal több fogfelület lesz az íny felett, ami fogkoronával vagy egyéb módon történő fogfelépítést tesz lehetővé.