Funkcionális (bimaxilláris) fogszabályozó

Funkcionális készülékek terminológiája

A funkcionális készülékek terminológiája sokszor nehezen követhető, ebben a cikkben a funkcionális készülék, bimaxilláris készülék és funkciós készülék kifejezéseket szinonimaként használjuk.

 

Mi az a funkcionális fogszabályozó és hogyan működik?

A bimaxilláris (két fogívhez kapcsolódó) készülékek a kivehető készülékek közé tartoznak. Hatásmechanizmusukban eltérnek az aktív lemez típusú kivehető készülékektől. A bimaxilláris készülékek a természetesen előforduló erők segítségével korrigálják a harapási rendellenességeket. Ilyen erőket fejtenek ki a rágószerv izmai, illetve a fogáttörés és a növekedés is ilyen erőknek foghatók fel. (Emlékeztetőül: az aktív lemeznél rugók, csavarok és egyéb kiegészítők fejtenek ki erőt a fogakra.)

A funkciós készülékek legtöbbször az alsó állcsont pozícióját változtatják meg, leggyakrabban előrehelyezik azt.

 

Milyen bimaxilláris készülékek léteznek?

A bimaxilláris készülékeknek két nagy csoportja van. Az egyik csoportot a fogon viselt készülékek alkotják. Ilyenek például a Twin block, Pitvarlemez, Aktivátor vagy a Bionátor. A készülékek kialakításukat tekintve valamelyest eltérnek, hatékonyságukban mérhető különbség nincsen, általában földrajzi régió függvénye, hogy melyik típusú készüléket használják a leggyakrabban funkciós készülékként (az Egyesült Királyságban legnépszerűbb Twin block hazánkban például közel sem olyan népszerű). A másik csoportba azok a funkcionális fogszabályozók tartoznak, amelyek nem a fogakkal érintkeznek, hanem a készülék a lágyrészeken van megtámasztva. Ennek a csoportnak a legismertebb képviselője a Fränkel-féle készülék.

 

Milyen életkorban használható funkcionális készülék?

A funkcionális készüléket akkor érdemes alkalmazni, amikor a páciens aktív növekedési fázisban van. Ez a vegyes fogazati időszak, hozzávetőleg 10 – 12 éves a gyermek ebben az időszakban. Lányoknál valamivel korábban van a serdülőkori felgyorsult növekedés. A gyermekek között nagy egyéni eltérések vannak: van, akinél viszonylag korán, másoknál viszonylag későn kezdődik az átlaghoz képest a leggyorsabb növekedés időszaka.

 

Milyen harapási rendellenességek kezelhetőek a funkcionális készülékkel?

Bár több típusú elváltozás is kezelhető funkcionális készülékekkel, leggyakrabban azokban a helyzetekben használják, amikor elülső – hátulsó viszonylatban van harapási rendellenesség. Ennek egyik példája, amikor a metszőfog-előreharapás (overjet) jelentős. Ebben az esetben a felső metszőfog éle vízszintesen nagy távolságra van az alsó metszőfogtól. Ahogy említettük, a funkcionális készülék segítségével az alsó állcsont előrehelyeződik. A folyamatot nagyon leegyszerűsítve, ha az alsó állcsont előrébb kerül, akkor a vízszintes távolság a felső és az alsó metszőfogak között (overjet) csökken.

Sok esetben a funkcionális készülék önmagában nem elég egy komplex kezelésre, a kezelés egy részét viszont jól el lehet vele végezni. A funkcionális készülékkel történő kezelés után még rögzített fogszabályozós kezelés is szükséges lehet.

Ezek a cikkek is érdekelhetik:

A fogorvosi témájú írásaink célja az, hogy a fogászattal kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre válaszokat adjunk egyszerű, közérthető formában. A weboldalon lehetnek tévedések, elírások, pontatlanságok, leegyszerűsítések. Minden esetben a kezelőorvos felelőssége Önt tájékoztatni a kezelés lehetőségeiről, és a kezelőorvosa szakmai véleménye az irányadó.

Ami a fogászati kezelését illeti…

Ha minket tisztel meg a bizalmával, itt tud időpontot kérni hozzánk:

Ha pedig máshova jár, és csak az információéhsége miatt látogatott el weboldalunkra: reméljük, tudtunk hasznos információval szolgálni. Egészséges fogakat és gyönyörű mosolyt kívánunk Önnek!