Fogászati problémák

Furcsa lenne nem a fogfájással kezdeni a listát, hiszen ez az egyik fő ok, amiért a páciensek ellátogatnak a fogorvoshoz. A fogfájást sok minden okozhatja, például fogszuvasodás, kilazult tömés, törött vagy repedt fog, vagy valamilyen fertőzés. Keresse fel kezelőorvosát, ha a fogfájás több mint két napig tart, ha a fájdalomcsillapítás nem hat, vagy ha az arcát duzzadtnak érzi. Az időpontjáig szedjen fájdalomcsillapítót, próbáljon sós vízzel öblögetni, puha ételeket fogyasztani, az érintett fogon nem rágni.

A fog elszíneződése lehet külső vagy belső eredetű. A külső fogelszíneződés ismertebb: kávé, bor, bizonyos ételek, illetve a dohányzás okozhatják. A belső fogelszíneződésnél a fog belső struktúrája színeződik el. A külső fogelszíneződést könnyebb kezelni, fogfehérítéssel általában jó eredmény érhető el.

A fogszuvasodás fokozatosan károsítja a fog külső, kemény szövetét. Előbb-utóbb a károsodás olyan mértékűvé válik, hogy kis nyílások, lyukak jelennek meg a fogon. A lyukas fog járhat fájdalommal, fogérzékenységgel. A fog lehet hidegre és melegre is érzékeny. A megelőzés fontos: rendszeres ellenőrzésre járás, jó fogmosási, fogselymezési technika. A lyukas fogat legtöbbször fogtömés készítésével lehet kezelni.

A fog sokféleképpen tud letörni. Ilyen típusú fogsérülés lehet baleset, elesés, ütés következménye. A fog bizonyos esetekben függőlegesen is el tud törni, repedésvonalak alakulhatnak ki a fogon, illetve a fog szét is hasadhat. A kezelés attól függ, hogy milyen típusú a fogtörés, és hogy mekkora területet érint a törés. Egy letört frontfog például helyreállítható élpótlással vagy fogkoronával. Bizonyos függőleges fogtöréseknél viszont lehet, hogy csak a fogeltávolítás jelenthet megoldást.

Az impaktált fog egy olyan fog, ami valamilyen okból nem törte át az ínyt. Bizonyos esetekben a fogkorona egy része már az ínyen felül van, míg egy másik része még nem. Sokszor az impaktált fog nem okoz problémát, és csak a röntgenfelvételről derül ki.

Fogérzékenység esetén a fog bizonyos ingerek hatására fáj vagy kellemetlen érzetet kelt. A leggyakrabban a fogérzékenységet az alábbi ingerek váltják ki: hideg, meleg, édes, savas ételek és italok, fogmosás, hideg víz, hideg levegő. A tünetek lehetnek relatíve enyhék vagy erősebbek. A fogérzékenységet több minden is okozhatja. Okok lehetnek például, ha a páciens túl erősen, túl kemény sörtéjű fogkefével most fogat, illetve ha gyakran fogyaszt savas ételeket és italokat.

A szabálytalan fogak kezelésével a fogszabályozás foglalkozik. A probléma lehet funkcionális, esztétikai, vagy akár mindkettő. Ide tartozik, ha valakinek rés van a fogai között, egymásra torlódtak a fogai, el vannak fordulva a fogai. Valamint azok az esetek is, amikor a páciensnek rossz a harapása, azaz keresztben harap, túl előre harap, túl mélyen harap, vagy nem ér össze a két fogsora. A probléma ezeken túl érintheti az állcsontot helyzetét is.

Az ínyproblémákba tartozik a fogínybetegség és a fogágybetegség. A páciensek azt tapasztalják, hogy vérzik az ínyük, vagy visszahúzódott az ínyük. Az ínyproblémák egy részét a nem megfelelő szokások okozzák, így például a helytelen táplálkozás, a nem megfelelő fogmosás vagy a dohányzás.

A páciens csikorgathatja a fogait ébren öntudatlanul, vagy alvás közben. Akik alvás közben csikorgatják a fogukat, azok gyakrabban küzdenek más, alváshoz köthető rendellenességekkel is. A fogcsikorgatás enyhe formája nem feltétlenül igényel kezelést. Bizonyos esetekben viszont a fogcsikorgatás olyan mérvű, hogy például fejfájáshoz, állkapocsízületi problémákhoz vagy a fogak kopásához vezethet.

Kellemetlen leheletről (halitosis) akkor beszélünk, amikor az nem múlik el egy fogmosással vagy rágógumival. Sokszor fogászati probléma áll a hátterében. Lehet például ilyen a fogszuvasodás, a fogágybetegség vagy a szájszárazság.

Szájszárazság esetén a nyáltermelő mirigyek nem termelnek elég nyálat. A szájszárazság sokszor bizonyos gyógyszerek mellékhatása, vagy lehet az idősödés vagy sugárkezelés következménye. Ritkábban ugyan, de az is előfordul, hogy egy olyan betegség okozza, ami közvetlenül a nyáltermelő mirigyet érinti. Jelei a következők sokszor: kellemetlen lehelet; száraz érzés a szájban; érzetre a nyál korábban, mint azelőtt; rágási nehézség; száraz torok és nyelv.

Az állkapocsfájdalom érinti a rágást és a beszédet. Sok minden okozhat állkapocsfájdalmat, ezért sokszor nehéz is megmondani, hogy mi áll a háttérben. Néhány ok lehet: TMD (rágóízületi gyulladás), arcüreg problémái, illetve a fogi eredetű fájdalom is kisugározhat az állkapocsba.

A fog többféleképpen tud lekopni. A fogkopásokat lehet aszerint csoportosítani, hogy a fog melyik felülete kopik le, illetve aszerint, hogy mi okozza a fog kopását. A fogak rágófelszíne le tud kopni például a fogcsikorgatástól, ami egy mechanikai behatás. A helytelen fogmosási technika miatt is kophat a fog. Ezenkívül a fogfelszín saverózió hatására is lekophat.